Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 229 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-229

Névmutató: Székely Kriszta

1992. november 12.

A református egyház hároméves, posztliceális magyar nyelvű asszisztensképzőt indít Kolozsváron. /Székely Kriszta: Magyar asszisztensképzés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1993. szeptember 9.

Szept. 7-én a bukaresti televízió a politikai lojalitásról rendezett vitát, asztalhoz ültetve az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció /DK/ képviselőit. Azt tudakolták, hogy az RMDSZ memoranduma után megmarad-e az ellenzéki szövetség. Frunda György és Takács Csaba kiálltak emellett, hogy a memorandum az RMDSZ programjának kivonata, az RMDSZ követelései nem térnek el az Európa Tanács ajánlásaitól. Az ellenzéki pártokat tömörítő Demokratikus Konvenció pártjainak vezetői is támadják az RMDSZ-t, holott az RMDSZ is tagja a konvenciónak. Újra rá kell döbbenni arra: hiú ábránd, hogy a román ellenzékben valaha is partnerre lelhetünk kisebbségi jogainkért folytatott harcunkban, állapíthatta meg a Szabadság munkatársa, Székely Kriszta. /Székely Kriszta: Kihez legyünk lojálisak? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Kinek mi van a szívében. DK-RMDSZ tévé vita kivonatos jegyzőkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./

1993. október 10.

Okt. 10-én ért Kolozsvárra a "Béke-vonat", amely Krakkóból indult, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Magyarországot érintve érkezett a kincses városba. A vonattal a kisebbségi kérdéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői utaztak, keresve a megoldásokat az etnikai konfliktusok elsimítására. Kolozsváron Emil Constantinescu vezette a megbeszélést, aki szerint a városban az etnikai konfliktusokat a szélsőséges erők provokálják, köztük az RMDSZ szélsőségesei is. Buchwald Péter szenátor felvázolta a romániai magyarság helyzetét, Bálint Kelemen Attila tanár, városi tanácsos pedig a Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatban ismertette az RMDSZ álláspontját, Ioan Teodor Stan, az Avram Iancu Társaság elnöke pedig a románság évszázados elnyomásáról szólt és felháborodott azért, mert románok idegeneknek panaszkodnak. /Székely Kriszta: Kolozsváron is megállat a Béke-vonat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Élesen bírálták Funar feszültségkeltő intézkedéseit a Béke-vonattal érkezett szervezetek. /Expresszkonferencia Kolozsvárt. = Magyar Hírlap, okt. 12./

1993. december 2.

Három év telt el az Erdélyi Szépmíves Céh újraalakításától, de még mindig a szervezés fázisánál tartanak, ez derült ki a legutóbbi, nov. 29-i vezetőségi ülésen. Egyik megjelent kiadványuk Kiss Jenő Ithka messze van című könyve. Szőcs Géza elnök elmondta, hogy hiányzott az infrastruktúra és egy működőképesebb operatív bizottság. A gazdasági nehézségek is hátráltatták az indulást. Egyelőre az Erdélyi Híradó Kft az Erdélyi Szépmíves Céh kiadója, de ez hosszú távon nem megoldás. /Székely Kriszta: Mi lesz veled Erdélyi Szépmíves Céh. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1996. január 6.

A Székelyföldi Egyeztetõ Tanács javaslatára az RMDSZ Szövetségi Képviselõk Tanácsa jan. 12-i rendkívüli ülésén vitatja meg a személyi elvû autonómia statútum-tervezetét. Minderrõl dr. Csapó I. József szenátor nyilatkozott a Szabadságnak. Elmondta, hogy több mint négy éve dolgozik a statútum-tervezeteken. Az elsõ változat már 1993-ban megjelent, a végleges változatok 1995 februárjára készültek el. - A kétmilliónyi, jelentõs részükben szórványban élõ romániai magyarra a leszûkítettebb hatásköröket tartalmazó személyi elvû autonómia tartozik. A statútum-tervezet értelmében az anyagi források számottevõ részét az állami költségvetésbõl visszajuttatott támogatások képeznék, amelyek természetszerûen megilletik a magyar közösséget. A Nemzeti Kisebbségi Jogokra Vonatkozó Keretegyezmény, amelyet Románia is ratifikált, kiemelte, hogy azon nemzeti kisebbségek tekintetében sajátos hatáskörök gyakorlására van szükség, mert tagjai csakis így válnak egyenlõvé a többségi nemzethez tartozó állampolgárokkal. Csapó József felsorolta azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyek a romániai magyarság autonómiatörekvéseinek elismerésére kötelezik Romániát. Ezek között szerepelnek az Európa Tanács 1990/1134., 1992/1177., illetve 1993/1201. számú ajánlásai. Csapó kifejtette, hogy a statútum-tervezet vitájával elkéstek. "Mindez idõszerû a '90-es évek elején, legkésõbb pedig '92-ben lett volna, amikor a brassói kongresszuson a romániai magyarság legitim képviselete által kinyilatkozta az autonómiatörekvését." Azonban az autonómia-jog kinyilatkoztatásának a gyakorlati lépései hosszú küzdelem árán válnak valósággá. /Székely Kriszta: Interjú dr. Csapó I. József szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

1996. január 24.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nemrég egyik interjújában úgy fogalmazott, hogy "taktikai bizonytalanság" érzékelhető a magyar külpolitikában, idézte Székely Kriszta, megkérdezve Takács Csaba ügyvezető elnököt, milyen támogatásra számíthat autonómiatörekvéseiben Budapest részéről a romániai magyarság. A magyar külpolitika csak akkor tud hatékony egységet alkotni, válaszolta Takács Csaba, "ha nem hordozza magán - a szövetségi elnök által is érzékelt - bizonytalanság jegyeit." Magyarország politikai vezetése igyekezett elkerülni minden olyan megnyilvánulást, amely sértené Románia érdekeit, "Romániában mégis dúl a magyarellenes kampány. Elég csak az oktatási törvényre gondolni vagy Kolozsvár Főterére nézni - akkor, amikor a román-magyar megbékélésről van szó." A magyar külpolitika akkor lehet sikeres, ha "a nemzetközi gyakorlat szellemében szorgalmazza a határon túli magyarság helyzetének megoldását." /Székely Kriszta: Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

1996. február 22.

Alfred Moses, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete febr. 22-én Kolozsvárra látogatott. Újságírók kérdéseire válaszolva Moses nagykövet a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseivel kapcsolatban kifejtette: minden országnak szembe kell néznie a kisebbségi problémával, amelyre mindenhol természetesen más és más megoldás keresendő. Bár az Amerikai Egyesült Államok nincs az etnikai alapú területi autonómia és a kollektív jogok mellett, igenis szigorúan tiszteletben tartja a másságot, hiszen egy multikulturális társadalomban a különböző népek kultúrája csak gazdagíthatja egymást. Az Egyesült Államok mindig is feltétlenül a tolerancia mellett foglalt állást. A nagykövet szerint mind Romániának, mind Magyarországnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy mielőbb aláírják az alapszerződést. Alfred Moses szerint Antonescu a marsall dicsőítése annyit tesz, mint a nácizmust glorifikálni. /Székely Kriszta: Tiszteletben tartani a másságot Moses amerikai nagykövet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Aki azt tudja állítani, hogy közvetlen dák ősei vannak, álljon fel - szólította fel hallgatóságát febr. 22-én Kolozsváron sajtóértekezletén Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövet. Körülnézett, majd így folytatta: Látom, senki sem állt fel. Épp ideje, hogy a dicső múlt eseményeit hagyjuk a történelemkönyvekben és igyekezzünk felzárkózni ahhoz a vonalhoz, amely a haladást szolgálja. A nagykövet Kolozsváron fogadta mind a kormány, mind az ellenzék pártjait. A jelenlevők közül egyedül Molnos Lajossal, az RMDSZ Kolozs megyei elnökével beszélgetett el négyszemközt, mintegy fél órát. Alfred Moses a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Az Egyesült Államok és Európa címmel tartott előadást, leszögezve: Romániában létezik egy világos akarat arra, hogy az ország sorsa összekapcsolódjon Nyugattal. A nagykövet szerint a választások után a szélsőséges pártok hiánya a politikai életből elő fogja segíteni a NATO-hoz való csatlakozást. Romániának folytatni kell a gazdasági reformokat, biztosítani kell a kisebbségek iránti megbecsülés légkörét. Alfred Moses szerint túl sok energiát pazarolnak Romániában a nemzeti kisebbségek problémáira. A szélsőségesek mindkét oldalról fenntartják az interetnikai ellentéteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1996. március 7.

Kolozsváron márc. 6-án a diákokkal szervezett találkozó után a FIDESZ-delegációnak az RMDSZ elnökségével kellett volna találkoznia. Markó Béla szövetségi elnök halaszthatatlan bukaresti tennivalóira hivatkozva viszont lemondta a találkozót, és Takács Csaba ügyvezető elnök számára is alkalmatlan volt a kedd délutáni időpont. Ebben közrejátszhatott a nemrégi nézeteltérés a két politikai szervezet között. Emlékezetes, hogy a FIDESZ-Magyar Polgári Párt Szőcs Géza erdélyi költőt, laptulajdonost javasolta a Duna tv kuratóriumának ellenőrző bizottságába. Markó Béla szövetségi elnök az Országgyűlés elnökéhez intézett nyílt levélben tiltakozott amiatt, hogy a romániai magyar nemzeti közösség legitim képviselőivel való konzultálás nélkül került sor erre a döntésre. A diákokkal történt találkozón elsősorban erre kérdeztek rá a jelenlevők. - Alapvető félreértés áldozata az erdélyi közvélemény, mutattak rá a FIDESZ képviselői. Az RMDSZ vezetői nem tanulmányozták át kellő alapossággal a magyar médiatörvényt. Ezért keletkezhetett az a félreértés, miszerint a FIDESZ az RMDSZ helyére delegált volna valakit - mondotta Orbán Viktor, aki szerint azért esett az exszenátor úrra a választás, mert olyan ember kellett, akinek sajtóbeli tapasztalata van,emellett Szőcs Géza eddig is ott volt a Duna tv körül, ismeri tehát a körülményeket. Németh Zsolt tisztázta: a magyar médiatörvény értelmében a Hungária Alapítványnak a kuratóriumában az RMDSZ-nek is van delegálási joga. A kuratóriumot ellenőrző testületbe viszont a magyar parlamenti pártok küldhetik delegátusukat. A FIDESZ tehát nem vette el az RMDSZ helyét. A FIDESZ az ellenőrző testületben fenntartott saját helyére Szőcs Gézát delegálta. Megjegyzendő, hogy a magyar pártok közül egyedül a FIDESZ tette meg azt a gesztust, hogy kisebbségi származású közéleti személyiséget jelölt e tisztségbe. Orbán Viktor szerint abba beleszólni, hogy a FIDESZ a saját "kvótájának" terhére kit delegál, illetéktelenség. Szokatlan, hogy az RMDSZ a parlament elnökéhez címzett nyílt levélben emel kifogást döntésünk ellen, és nem a FIDESZ-szel vette fel a kapcsolatot. Orbán Viktor elmondta, az Országgyűlés elnöke értetlenségének adott hangot, hiszen nyilvánvaló volt a jogi értelemben vett illetéktelenség. A beszélgetés egyik központi témája a magyar-román megbékélés volt. A FIDESZ e kérdésben tanúsított gyengeséggel vádolta a magyar külpolitikát. Németh Zsolt szerint a mai magyar külpolitika nem tud egyensúlyt tartani az euroatlanti integráció és a regionális kapcsolatrendszer, illetve a kisebbségi magyarság problematikája közt. Példa erre a szlovák-magyar alapszerződés, amelynek aláírása inkább a Nyugattal való kacsingatás eredményeként és nem a két ország, a két nemzet közeledésének a céljából készült el. A magyar külpolitika pedig nem képes a konklúziókat levonni. A FIDESZ szerint a magyar kormánynak meg kell próbálnia visszanyerni a határon túli magyar közösségek meglehetősen megrendült bizalmát, amely nem elsősorban pénzkérdés. Inkább bátran fel kellene vállalnia a határon túli magyarság által megfogalmazott autonómiatörekvéseket. - A magyar kormány lépései mind Szlovákiával, mind Romániával szemben a szomszédsági politikájának gyengeségét mutatják - egészítette ki Orbán Viktor. /Székely Kriszta: Félreértés vagy tudatos manipuláció? FIDESZ-küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

1996. augusztus 10.

Aug. 10-én tartotta alakuló ülését Kolozsváron, a prefektúra tanácstermében a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ gyámkodása alatt az ifjúsági mozgalom Ideiglenes Nemzeti Tanácsa. A kezdeményezőbizottság elnökeként bemutatkozó Gal Francisc Oscar román nyelven megtartott expozéjában felvázolta az ifjúsági szervezet céljait, majd Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke - immár magyarul - üdvözölte a közel ötven megjelentet, az ifjúságnak a megbékélésben betöltött szerepét ecsetelve, és mélységesen elítélve az RMDSZ autonómiatörekvéseit, amelyek csak viszálykeltésre jók. Az ülés román nyelven folyt, csak két hozzászólás hangzott el magyarul. Az egyik a Nagyenyedről érkezett Molnár Istvántól. aki a román és magyar fiatalok boldog együttéléséről beszélt, a másik pedig a megdöbbent Buchwald Péter RMDSZ-szenátortól, aki "napirenden kívüli felszólalásában" helyesbített: nem az autonómiatörekvések keltenek konfliktusokat, hanem az autonómiatörekvések elleni lejárató kampányok. Az RMDSZ nem akar autonómiát kikiáltani, hanem törvénytervezet formájában kívánja azt a parlament asztalára letenni. A román-magyar megbékélésnek éppen az ilyen diverziók ártanak, figyelmeztetett Bucwald, mint amilyen az RMDSZ ellenében és nem a magyarság érdekében létrejövő RMSZDP, amelyet nem a toleranciájukról híres román politikai erők támogatnak. Ugyancsak a megbékélésnek árt ez az ifjúsági szervezet, amely még az ülését is románul tartja. Firczák Gheorghe mindezt visszautasította. A Szabadság munkatársa nem kapott választ a csak románul nyilatkozó Gal Francisc Oscartól arra, hogy miért ragaszkodnak a magyar megnevezéshez, amikor zömében román ifjakról van szó. Ezen a találkozón a Harmóniának, a vegyes nemzetiségű családok alapítványának román és magyar cikkeket tartalmazó propagandakiadvánnyal ajándékozták meg a lap munkatársát. /Sz. K. [Székely Kriszta]: A Tineretul Liber Democrat Maghiar ideiglenes tanácsának cluji ülése. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1996. augusztus 10.

1997. február 22.

Néhány hete Kötő József RMDSZ ügyvezető alelnökhöz tartozik két főosztály, a művelődési és egyházügyi, illetve az oktatási főosztály. Székely Kriszta készített interjút vele, kiérve a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitára. Az egyetemről tartott kerekesztal-beszélgetésen elmondta, hogy "elsőrendű feladatunk: cselekedni. Stratégiák helyett egyetemeket kell létesíteni!" A tanügyi törvény diszkriminatív rendelkezéseit kell módosítani, így többek között a magyar szakoktatást korlátozó cikkelyeket, megteremtve ezáltal a jogi, a mezőgazdasági, orvosi, műszaki anyanyelvi oktatás kereteit is. Rendezni kell az a felekezeti oktatáshoz való jogot. Ki kell dolgozni azt a kormányrendeletet, amely a Babes-Bolyai Tudományegyetem esetében a kéttagozatos forma létrehozását szavatolja. Ugyancsak sürgős az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról rendelkező vallásügyi törvény életbe léptetése, de az anyanyelvű zeneművészeti és képzőművészeti főiskola megteremtése is. - A politikai döntés nem elég, biztosítani kell a minőségi oktatás feltételeit is. - Tervezik a tanár- és diákállomány felmérését, az igények feltérképezését, szórványkollégiumok létesítését, felvetődik a csángó oktatás kérdése is. Az egyetemi központnak Kolozsváron kell lennie, de megalapozott igény a Székelyföldre kihelyezett mezőgazdasági szak. - Andrei Marga rektor nyilatkozata, amelyben visszautasítja a Babes-Bolyai Egyetem struktúrájának megbontását, nem tántoríthat el attól, hogy önálló magyar egyetemet hozzanak létre, állapította meg Kötő József, ez ugyanis meghaladja a rektor kompetenciáját. Az átmeneti kéttagozatos egyetemi megoldás viszont belefér Marga rektor koncepciójába is. /Székely Kriszta: Interjú Kötő József ügyvezető alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

1997. március 17.

A magyar történelmi egyházak vezetői márc. 20-án Kolozsváron tanácskoztak, a fő téma az egyházi javak visszaadásának megoldatlan kérdése volt. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke részt vett az egyházfők tanácskozásán, ismertette a kormánykoalíció álláspontját: ezt a kérdést a - tervek szerint - őszre a parlament elé kerülő vallásügyi törvény fogja rendezni. Vannak azonban olyan ingatlanok és ingóságok, amelyek sorsát kormányhatározattal is meg lehet oldani, tette hozzá. /Székely Kriszta: A koalíció szakítópróbája lenne a Bolyai? Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

1997. március 18.

Nem látja a hasznát a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban Kolozsváron kirobbant vitának, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az RMDSZ számára elsőrendű fontosságú az önálló magyar egyetem, a koalíción belül ezt folyamatnak képzelik el: először az oktatási törvényt kell módosítani, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kell az önálló magyar tagozatot kiépíteni, azután lesz önálló magyar egyetem. Markó szerint a kibontakozott vita egy adott ponton magyar-román vitává alakult. Ez a vita feszültségeket gerjesztett. - Az RMDSZ álláspontja az, szögezte le Markó Béla, hogy önálló magyar egyetemre van szükség, emellett főiskolákra is. - Az egyetem kérdése nem lehet szakítópróba a koalícióban. Szakítópróba lehet viszont az anyanyelvű oktatás kérdésének megoldása általában. /Székely Kriszta: A koalíció szakítópróbája lenne a Bolyai? Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

1997. június 6.

A svájci Basel Hilf humanitárius alapítvány többmillió dolláros adományt nyújtott arra a célra, hogy Székelyudvarhelyen, a Cserehát negyedben építsenek egy intézetet a fogyatékos gyermeke számára. Közben a svájci alapítvány egyik képviselője megváltoztatta az épület rendeltetését, mert azt a Szeplőtelen Szív bukaresti görög katolikus kongregációnak adta, árvaház felépítésére. Erre a célra Székelyudvarhelyen, a Cserehát negyedben a Vacaroiu kormány, egyik utolsó intézkedéseként, telket adományozott. A város tiltakozott ezen döntés ellen, az új kormány megsemmisítette az adományozást, a telek visszakerült az önkormányzat tulajdonába. Addig azonban folyt az építkezést és a hatóságilag lezárt épületbe beköltözött négy görög katolikus apáca, foglalta össze a történteket Székely Kriszta. A Szabadságnak ugyanebből a számából kiderül, hogy a város lakói ez ellen tüntettek. Pénzbírsággal sújtották a székelyudvarhelyi, máj. 28-án történt tiltakozó megmozdulás szervezőit, Bardóczy Csaba Hargita megyei tanácsost, Gergely Imre helyi roma vezetőt, a közrend megbontásáért, illetve nem engedélyezett tüntetés szervezéséért. A székelyudvarhelyi események kivizsgálására alakított megyei bizottság több rendellenességet fedett fel a Szeplőtelen Szív görög katolikus gyülekezeti épülettel kapcsolatban. Miután a székelyudvarhelyi városi tanács kérését - amely visszaköveteli a telket, mivel az ott felhúzott épületnek a befejezése után megváltoztatták a rendeltetését - a marosvásárhelyi fellebbviteli bíróságon elutasították, az ügy a legfelsőbb törvényszék elé kerül. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ A csereháti ügyet Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus vezette kormánybizottság vizsgálta ki, megállapítva, hogy nem etnikai konfliktusról van szó, hanem tulajdonjogi vitáról. A Hargita megyei román sajtó és néhány központi lap ugyanis etnikai konfliktusról írt, az Adevarul pedig etnikai tisztogatásról. Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke közleményében szintén elutasította, hogy etnikumok és felekezetek közötti konfliktusként tüntessék fel a történteket. Szerinte a konfliktus elmélyüléséért a svájci alapítvány ügyvezető elnöke a felelős. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1997. június 12.

Magyar Bálint művelődési és közoktatásügyi miniszter a Szabadságnak adott interjújában kifejtette: az ekvivalencia-egyezmény legfőbb érdeme, hogy egyáltalán létrejött. Mivel a romániai és a magyarországi oktatási rendszer nem teljesen kompatibilis, ezek az eltérések természetesen felbukkannak ebben az egyezményben is. "Ezért kell az a vegyes bizottság, amely a kérdés kezelésére hivatott" jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy milyen struktúrában látja biztosítottnak a romániai magyar felsőoktatás fennmaradását és fejlődést, a magyar miniszter elmondta, fontosnak tartja az önálló magyar felsőoktatási intézmény létrejöttét, de ugyanakkor szintén fontosnak tartja a kétnyelvűség fenntartását minél több intézményben. "Úgy vélem, lényeges, hogy egy liberalizált oktatási rendszer lehetőséget teremtsen arra hogy elsősorban a diákok szempontjait figyelembe véve dőljön el, milyen típusú oktatásra van igény." "A magyar kormány kiegészítő, a minőségi fejlesztést szolgáló könyvtári ellátásban, a vendégprofesszori, illetve a diákcseréket elősegítő programban érdekelt, anyagi ereje maximum az ezekhez való hozzájárulásban merülhet ki. A felsőoktatási intézmények működésének a biztosítása ugyanis az adott ország feladata, hiszen az illető ország adófizetői adják össze a pénzt a felsőoktatási intézmények fenntartásának biztosítására." jelentette ki a lapnak Magyar Bálint. /Székely Kriszta: Magyar Bálint nyilatkozata a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

1997. november 5.

Nov. 5-én a koalíció tanácsa többórás vita után sem tudott megállapodni az anyanyelvi oktatással kapcsolatos kérdésekben. A koalíciós pártok vezetőiből és Ciorbea miniszterelnökből álló tanács a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ által létrehozott vegyes bizottság munkáját vitatta meg. A bizottságban még mindig nem alakult ki egyetértés az oktatási törvény módosítását illetően. Az éjfélbe nyúló ülést követően a koalíciós vezetők nem nyilatkoztak a vita részleteiről. A koalíciós partnerek szerint az lenne a kompromisszumos megoldás, hogy az RMDSZ mondjon le a történelem és a földrajz anyanyelven való tanításáról. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint a sürgősségi kormányrendelet maga is kompromisszum, ezért nem lát okot arra, hogy a történelmet és a földrajzot román nyelven oktassák. A Rompress szerint Markó Béla nem cáfolta, hogy van egy olyan változat, amely szerint a magyar történelem és a földrajzkönyvek román összefoglaló leckéket tartalmaznának. A Szabadság arról kérdezte Verestóy Attilát, a vegyes bizottság tagját, lát-e esélyt arra, hogy a parasztpártiak elfogadják az RMDSZ javaslatát. Verestóy szenátor szerint a parasztpárt ragaszkodik ahhoz, hogy a két tantárgyat románul oktassák. Elképzelhető, hogy az RMDSZ belemegy abba, hogy a két tantárgyat románul tanulják? - tette fel a kérdést Székely Kriszta. Verestóy kifejtette: jó volna Kolozsváron is tudomásul venni, hogy a választásokat nem az RMDSZ nyerte meg. Verestóy szerint "néhány álértelmiségi"-t kivéve, minden józan ember a dolgok ésszerű mérlegelése mellett foglal állást. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./ Dr. Balázs Sándor egyetemi tanár reagált Verestóy Attila minősítésére. "Ön, szenátor úr, nem írta alá azt az állásfoglalást, amelyben kérjük a romániai magyar egyetem megteremtését Kolozsváron. Lelke rajta. De aláírták a magyar történelmi egyházak nagyra becsült élenjárói, akadémikusok, egyetemi tanárok, kutatók, a civil szervezetek és számos megyei RMDSZ-szervezet vezetői s annyian mások. Az aláírások most is özönlenek hozzánk. Ez lenne az a »néhány álértelmiségi«...? Ezek szerint az RMDSZ lemond az önálló magyar felsőfokú oktatási intézmények létrehozásáról? - tette fel a kérdést Balázs Sándor. Az RMDSZ legutóbbi kongresszusának elfogadott programjában a kiemelt célok között szerepel a kolozsvári magyar egyetem visszaállítása. / Dr. Balázs Sándor: Ki az álértelmiségi? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

1998. január 17.

A televízió beszámolt arról, hogy Ilfov körzetben az ortodox hívek tüntettek a helyi baptista közösség templomépítési szándéka ellen. A felháborodás oka: miért kell templomot építeni kilenc babtistának. A Szabadság munkatársa érdekesnek találta az ortodoxok reakcióját, hiszen Hargita és Kovászna megyében nem vonták kétségbe olyan templomok felújítását, sőt felépítését, ahol alig néhány hívő él: Csíkszentkirályon 27 ortodox hívő, Újtusnádon 3, Tusnádfaluban 18, Szentlaborfalván 20, Szárazajtán 42, Bikfalván 19, Peteken pedig egyetlen ortodox hívő sem él. A múlt év végén a parlament másfél milliárd lejt utalt ki székelyföldi román templomok felújítására. - Értelmetlen, hogy az állam mesterségesen fenntart olyan székelyföldi ortodox templomokat, amelyek nem az ottani románok hitéletének gyakorlása kedvéért kerültek oda, hanem mindenkori román hatalom asszimilációs törekvése miatt. A görög keleti egyház azt követeli, hogy mindegyik székelyföldi román templomot nyilvánítsanak műemléknek, függetlenül felépítésük időpontjától. - A görög keletiek "kiérdemelték Constantinescu elnök megállapítását, hogy az egyház és a katonaság a román állam alapintézményeinek számítanak. /Székely Kriszta: Templom és politika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

1998. március 21.

A Szabadság Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjút. Tőkés László az SZKT csíkszeredai ülésén nem tudta elfogadtatni javaslatát, hogy az RMDSZ további kormányzati szerepvállalását a 22-es sürgősségi kormányrendelet elfogadásához kössék. "Továbbra is vallom, hogy igen kevésért egyeztünk bele a kormányzati részvételbe, és mondtunk le olyan követelésekről, amelyek programunk részét képezik." - állapította meg. A "a Neptun nevével fémjelzett csoport" " még Iliescuékkal is hajlandó lett volna koalícióra lépni. "Erre vonatkozólag négy-öt kijelentés is elhangzott például a szövetségi elnök vagy Frunda György részéről. Sajnos, jelenleg is ezeknek a politikai irányvonala érvényesül az RMDSZ belső köreiben". Tőkés László azzal sem ért egyet, hogy "Markó Béla felelősséget akar vállalni a román kormány eddigi szerepléséért" . /Székely Kriszta: Távlati céljainkat áldozzuk fel a pillanatnyi haszonért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

1998. március 23.

Sajnálja, hogy a csíkszeredai SZKT-n nem sikerült elfogadtatnia, hogy azt a javaslatát, hogy a tanügyi törvényt módosító kormányrendelet parlamenti elfogadásától tegyék függővé a további kormányzásban való részvételt, nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. /Székely Kriszta: Távlati céljainkat áldozzuk fel a pillanatnyi haszonért. Tőkés László nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

1998. augusztus 25.

Nem hagyhatja szó nélkül Tőkés László meggondolatlan nyilatkozatát, reagált Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjúra /Szabadság, aug. 21./. Markó szerint Tőkés László több fórumon is kifejthette volna kritikáit. Aggasztónak tartja, hogy a tiszteletbeli elnök egy "RMDSZ-en kívüli" kezdeményezésen, Alsócsernátonban fogalmazza meg kritikáját. Ez arra utal, hogy Tőkés László nem bízik az RMDSZ-ben. "Véleményem szerint Tőkés László senkiben sem bízik, aki épp nincs egy véleményen vele!" Markó hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egyetlen pontja sem mond ellen az RMDSZ programjának. "Tőkés László már jó ideje nem úgy nyilatkozik meg, mint az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, hanem mint a szövetségen belüli ellenzék egyik képviselője. A csernátoni rendezvény szerintem kísérlet arra, hogy egy kis csoportosulásból platformot kovácsoljon, amihez bárkinek joga van az RMDSZ-ben, de ez a tiszteletbeli elnöki funkcióval semmiképpen sem fér össze" - szögezi le az RMDSZ elnöke. Markó szerint Tőkés László egyedüli célja az RMDSZ vezetőségének lejáratása. /Székely Kriszta: Két tűz között... Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-229